Bonnie Garmus: Minden kémia
A ’60-as évek férfiak uralta tudományos világában Elizabeth Zott ragyogó elméje és szabadsága folyamatosan falaknak ütközik, mégis újra és újra feltalálja magát. A kutatólaborból váratlanul a nappalikba kerül: főzőműsort vezet, ahol a receptek mögött kémiát, kíváncsiságot és önbizalmat tanít. A történet bátran keveri a humort és a társadalomkritikát, miközben egy nő személyes felszabadulásának stációit rajzolja meg. A regény szellemes, mégis szívszorító; karakterei hibáikkal együtt szerethetők, a dialógusok pengeélesek.
Ajánljuk szívből azoknak, akik okos, humoros, női sorsokat középpontba állító szépirodalmat keresnek és szeretik, ha egy könyv egyszerre szórakoztat és gondolkodtat a status quo felborításáról.
Monica Heisey: Valójában remekül
Maggie 608 nap után elvált és most „valójában remekül” van. Vagy mégsem?
A regény a modern harmincas lét kínosan ismerős pillanatait fogja meg: albérletgondok, széteső PhD, túl sok hajnalban rendelt hamburger és még több önirónia. Heisey hangja pimasz és őszinte; a napló- és üzenetfoszlányokat idéző jelenetekből finoman épül fel egy önmegértési történet, amelyben a barátságok ereje és a kudarcból tanulás kap főszerepet. A könyv egyszerre vicces és fájdalmasan igaz; a nagy kérdéseket kis, hétköznapi jeleneteken át teszi fel.
Ajánljuk mindazoknak, akik szeretik a kortárs, éleslátó és humoros prózát, valamint azoknak az olvasóknak, akik a szerelem, a barátság és az önazonosság útvesztőiben keresik a saját hangjukat.
Shelley Read: Akár a folyó
A hatvanas évek Coloradójába vezet ez a lírai erejű regény, ahol a tizenhét éves Victoria Nash élete egy véletlen találkozás után visszafordíthatatlanul megváltozik. A barackfarm hétköznapjai mögött szenvedély, veszteség és túlélés története rajzolódik ki; a hegyek csendje és a Gunnison folyó árja egyszerre menedék és fenyegetés. Read prózája tiszta és meditatív, a táj élő szereplővé válik, miközben Victoria felnövéstörténete az emlékezés és az újrakezdés erejéről mesél. A tragédiákon átívelő remény nem giccses, hanem hiteles és kiharcolt.
Azoknak ajánljuk, akik kedvelik a lírai, természetközeli, karakterközpontú történeteket, és szívesen olvasnának a veszteségből való felállásról, valamint az otthon újradefiniálásáról.
Jenny Jackson: Ananász utca
Brooklyn Heights elegáns házai mögött apró repedések futnak végig egy befolyásos család történetén. Három nő három nézőpontból mesél a pénz, státusz és lojalitás láthatatlan szabályairól és arról, mit képes kihozni belőlünk az első, mindent elsöprő szerelem. Az író könnyednek tűnő, ám éles társadalmi megfigyelésekkel teli prózája egyszerre szatirikus és együttérző. A fejezetek finoman fűződnek egymásba; a szereplők esendők, mégis nagyon ismerősek.
A kortárs társadalmi regények kedvelői különösen élvezni fogják ezt a történetet, amely New York-i kulisszák között, szellemes hangon, mégis komoly kérdéseket vet fel arról, mit ér egy családtörténet, ha nem látunk rá önmagunkra benne.
Ildikó von Kürthy: Jöhet a holnap
Egy széttépett fénykép robbantja be Ruth rendezett életét, és elindítja az elhallgatott múlt felé, hisz a nagyszülők villájában újra találkozik a nővérével, miközben új arcok és új igazságok lépnek be az életébe. Kürthy biztos kézzel váltogatja a melankóliát és a derűt; szereplői szerethetően esendők, a dialógusok finoman csilingelnek. A regény a gyász feldolgozásáról, a romboló minták elengedéséről és a saját életünk színpadának visszahódításáról mesél.
Szívhez szóló, humorral átszőtt történetek kedvelőinek különösen ajánlott ez a könyv, amely a családi titkok, az újrakezdés és az önelfogadás témáit járja körül.